A gyerekekért vagyunk
Minden csillogó szempárban ott ragyognak a csillagok is. A PACSI Egyesület elkötelezetten ismerteti meg minden gyermekkel a csillagászatot, űrkutatást, az Univerzumot. A jövőben továbbra is ez a legfőbb célunk!
A Naprendszer - feladatlap értékelése
Kérdések, feladatok a Naprendszerről, a bolygókról – Segítséget az Utazás a Naprendszerben című filmben találtatok Köszönjük, hogy sokan kitöltöttétek ezt a feladatlapot. Hamarosan új kérdéssorral jelentkezünk, de addig is lássuk a helyes válaszokat!
Melyik a legnagyobb bolygó a Naprendszerben?
Nagyon sokan a jó választ jelölték meg, tehát a legnagyobb bolygó a Naprendszerben a Jupiter, több mint tizenegyszer nagyobb a Földnél. A Jupiter az ötödik bolygó, a Naptól számítva átlagosan 800 millió km-re kering, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének!! A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-típusú, vagy külső bolygóknak nevezik. Néhányan a Neptunuszt véltétek a legnagyobb bolygónak, azonban ez a kék gázóriás „alig” négyszer nagyobb, mint a Föld
Milyen messze kering a Földtől a Hold? (átlagosan)
A válaszok nagy többsége estében a helyes, 380.000 km-es átlagos távolságot jelöltétek meg. A Hold a Naprendszer egyik óriásholdja, a Föld egyetlen holdja. A Földtől mért átlagos távolsága 384.402 kilométer, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa. Ehhez képest – mivel ellipszis alakú pályán kering – néha közelebb, néha távolabb van a Földtől. Természetesen itt is némiképp becsapós lehetőségeket adtunk – aminek néhányan be is dőltetek –, hiszen szerepelt a 36 ezer km, a 640 ezer km, és a 380 millió milliméter…. A mértékegységekre és az átváltásra mindig ügyelni kell!
Mi a Vénusz bolygó másik elnevezése?
Ismét sok helyes megfejtést kaptunk, vagyis a Vénusz bolygót a magyar népnyelvben valóban Esthajnal csillagnak nevezik. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható, változó távolságra. Vagyis hol az esti, hol pedig a hajnali égen ragyog. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. Néhányan tévesen – talán a forró felszíne miatt – a Vulkán bolygót jelöltétek meg…. De ez csak egy filmben, a Star Trek sorozatban létezik…
A Naptól számítva hanyadik bolygó a Föld?
Gyakorlatilag mindenki helyesen jelölte meg azt, hogy bolygónk, a Föld, a Naptól számítva a harmadik bolygó. A Föld a Naptól átlagosan 150 millió kilométeres távolságban – hol kicsit közelebb, hol kicsit távolabb – kering. Ezt nevezik a csillagászok 1 CSE-nek, vagy egy csillagászati egységnek. A két, úgynevezett belső bolygó (Merkúr és a Vénusz) a Föld keringési pályáján belül, a Naphoz közelebb kering.
Melyik bolygó van legközelebb a Naphoz?
Itt is szinte mindenki helyesen jelölte meg a Merkúrt, pedig sok bolygó és egy ismert törpebolygó nevét is megadtuk. A Merkúr pályája a leginkább excentrikus, vagyis a legkisebb és a legnagyobb távolsága a Naphoz mérten a legnagyobb eltérést mutatja: 46 és 70 millió kilométer között változik. Egy keringési idő hossza 88 nap, vagyis a Merkúron egy év csupán 88 napig tart.
Melyik bolygón található meg a víz mind a három halmazállapota?
Gratulálunk, mert mindenki a helyes választ jelölte meg!! A Földön, vagyis szülőbolygónkon található meg a víz – a bennünket életető elem – mindhárom halmazállapota. Természetesen a Naprendszer sok égitestjén is találhatunk vizet, azonban döntő többségben fagyott – jég, pl. Hold, vagy épp a Jupiter Enceladus holdja, illetve egyes üstökösök belsejében – esetleg kőzetekben bezárt formában – pl. a Mars esetében – létezik, azonban az úgynevezett légnemű, pára formájában már csak a Földön található meg.
Írd le a víz három halmazállapotát
Ennél a kérdésnél rátok bíztuk, hogy Ti írjátok le a három halmazállapotot. Hivatalosan: szilárd (jég) – folyadék (cseppfolyós) – légnemű (gőz)
A víz halmazállapota – természetesen leegyszerűsítve – attól függ, hogy milyen nyomáson, milyen hőmérsékleten vizsgáljuk. A földi körülmények között a felszíni 1 bar légnyomáson, 0°C fokos hőmérséklet felett a víz forráspontja 99,63°C. E hőmérséklet alatt a víz stabil halmazállapota folyadék, e felett gőz. A szilárd halmazállapot eléréshez alapvetően ismét csak nyomásra, és hőmérsékletre van szükség. Általánosságban 0°C és –4°C alatt – átlagos földi körülményeket figyelembe véve – már szilárd (jég) halmazállapotról beszélhetünk Tulajdonképpen mindenki eltalálta, viszont mivel nem volt segítség – csak a film – sok érdekes megoldást kaptunk:
– szilárd: jég, hó, kemény, – folyadék: folyékony, folyós, önthető, víz, sima víz – légnemű: gőz, gáznemű, eső, pára, könnyű Persze a válaszok mindegyike helyesnek tekinthető, csak a megnevezéseken kell még mit csiszolni…
Hány bolygó alkotja a Naprendszert?
Aki figyelmesen végignézte a filmet, pontos választ tudott adni a kérdésre. Tehát a Naprendszer bolygóinak a száma 8! Sok 9-es és néhány 10-es megoldás is érkezett…. Korábban, a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése előtt valóban a Plutót is bolygónak tekintették. Az új – leegyszerűsített meghatározás szerint – bolygónak tekintjük:
– amely a központi csillaga/csillagai körül, stabil, saját pályán kering, vagyis nem egy másik bolygó körül. Egyes elméletek szerint egykor a Plutó akár a Neptunusz egyik holdja is lehetett – nem keresztezi a pályája másik bolygóét (a Plutó időnként közelebb kerül a Naphoz, mint a Neptunusz) – a saját pályáját „kitisztította”, vagyis nincs törmelék az útjában. A Plutó keringési sikjában igen sok apró aszteroida is található – nincs a bolygónál nagyobb hold a rendszerben (a Plutónál a Szaturnusz Titán nevű holdja is nagyobb) A Plutó tehát az új meghatározás szerint nem a Naprendszer kilencedik bolygója, hanem törpebolygó, egy új kategória névadója: plutoida
Melyik bolygónak van gyűrűje?
Bizony itt is a film sok segítséget tudott nyújtani! Természetesen a leglátványosabb, a Földről még a legkisebb távcsövekkel is látható gyűrűrendszere a Szaturnusznak van. Azonban számottevő gyűrűrendszer rendelkezik a Jupiter is, és különböző fényességű gyűrűi az Uránusznak és a Neptunusznak is van.
Melyik a „Vörös bolygó”?
Már az ókorban is ezt a bolygót tartották – a színe miatt – a háború, a harc istenének… Természetesen a Marsról beszélünk, mely a Naprendszer harmadik bolygója és Földet néha 70 millió km-es távolságra is megközelíti. Néhányan – tévesen – a Merkúrt, illetve a Vénuszt jelöltétek meg.
Miért nevezik „Vörös bolygónak”?
Azért itt is csintalan segítségeket adtunk a jó válasz mellé…. A Mars felszínét nagyrészt vörös por borítja, ezért is ragyog olyan vörösen az éjszakai égbolton. Aki a Vénuszt, vagy épp a Merkúrt jelölte meg, azt sikeresen becsaptuk a hőmérsékletre utaló lehetőséggel. A Marson –140°C és +20°C közötti hőmérséklet uralkodik… tehát egy nem túl barátságos, és meleg bolygóról van szó.
Írd le, melyik a kedvenc bolygód, és miért ez. Többről is írhatsz!
A Földet nagyon sokan megjelölték, és le is írták, miért ez a kedvenc bolygójuk. Érkezett válasz a Jupiterről, a felhősávjai és a „nagy piros foltja” miatt. Volt aki a Plutót jelölte meg, mert „kicsi és három holdja van”, de mint már tudjuk, a Plutó csak törpebolygó. Meglepetésre többen voltak, akik a Napot, mint bolygót(!!) írták le…. A Nap, nem bolygó, hanem csillag! Természetesen a Szaturnusz sem maradhatott ki a sorból, a „sok szép gyűrűje” miatt.
Főleg mi alkotja a Napot?
Döntő többségben eltaláltátok a helyes választ: hidrogén. A magfúzió során ez az elem alakul át héliummá, miközben elképesztő mennyiségű energia szabadul fel. Kedvenc megfejtéseink közé tartozott:
– Naplakó – arany
Nagyjából hány milliárd éve alakult ki a Föld?
Ennél a kérdésnél egy csúszkát kellett mozgatnotok…. persze miután megnéztétek a filmet…. Itt a 4-5 milliárd év volt a helyes. Eddigi tudásunk szerint a Föld nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Tehát a 0, a 3 és a 7, de a 10 sem volt helyes válasz. Persze itt is sok segítséget nyújtott a film!
Melyik volt a legnagyobb állat, amit a filmben láttál?
Sokak kedvence a T-Rex, azonban a filmben nem jelent meg!! Itt a bálna volt a helyes válasz.
Többen a jegesmedvét választották, azonban:
– a jegesmedve tömege 500-700 kg között mozog – egy kék bálna 30 méteresre is megnő, tömege elérheti akár a 180 ezer kg-ot is!! Egyébként a Tyrannosaurus rex faj, melyet gyakran T-Rex-ként rövidítenek, az egyik legismertebb dinoszaurusz. Körülbelül i.e. 68–65,5 millió évvel ezelőtt élt, két lábon járó húsevő volt. Hosszát 12 méterre, a csípőmagasságát 3,7 méterre, a tömegét pedig 8,4–14 ezer kg-ra becsülik. A bálna több mint 13-szor nagyobb egy átlagos T-Rexnél…
1969. július 21-én melyik bolygóra szálltak le az emberek?
Nagyon sokan nem engedtétek magatokat becsapni, hiszen valóban – eddig – földi ember még nem járt másik bolygón. Természetesen űrszondáink sok bolygót, holdat meglátogattak már, adatok és képek millióit gyűjtötték be, azonban ezen a jeles napon két ember – az amerikai Neil Amstrong és Buzz Aldrin – lépett először egy idegen égitest – a Föld holdja – felszínére. És ugye égi kísérőnk, a Hold nem bolygó! „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek…” – Neil Armstrong 1969
Mi az a galaxis? Írd le saját szavaiddal!
Ezek a kérdések midig picit izgalmasak nekünk, hiszen itt nem adunk segítséget, hanem csak a Ti szavaitokra vagyunk kíváncsiak. Sajnos a válaszadók alig fele írta le, mit is gondol a galaxisról. Legközelebb ne legyetek lusták….
Leegyszerűsítve a kérdésre adható választ: A galaxisok csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei. Egy tipikus galaxisban tízmillió és ezermilliárd közötti számú csillag található, és mind azonos középpont körül kering. A magányos csillagokon kívül egy galaxisban rengeteg több csillagot tartalmazó rendszer, nyílthalmaz, gömbhalmaz és köd található. A legtöbb galaxis átmérője több ezertől több százezer fényévig terjed, és a galaxisok között több millió fényév távolság a jellemző….. Persze ilyen komoly írást nem vártunk el Tőletek, de a kedvencünk mégis ezek voltak: – egy nagy valami – egy nagy adag kő – „bolyok” tömkelege.
Hány fokos a Vénusz bolygó felszíne?
Itt ismét visszatértünk a Naprendszerbe, de segítséget újra csak a film adott! Tulajdonképpen szinte mindenki eltalálta a helyes választ: 460°C A válaszokkal ismét picit becsaptuk azokat akik a „–30°C, jeges” és a „több millió fokos…” választ tartották jónak. A film mindig segít!! Kedvencünk volt: „90 fokos, derékszögű”.
Mennyi ideig utaztak a világűrben a Marsra küldött űrszondák?
A Mars időnként 70 millió km-re is megközelíti a Földet. Az űrszondákat és a leszálló egységeket mindig úgy próbálják indítani, hogy a legtakarékosabb úton, a lehető legrövidebb idő alatt érjék el a Vörös bolygót. Ez átlagban 6-7 hónapnyi időt jelent. Alig 3 hét alatt egy Föld-Hold küldetést is végre lehet hajtani, 4 év alatt űrszondáink a Jupiter–Szaturnusz távolságig is képesek eljutni. Eddig a legtávolabbra eljutott űrszondáink – a Voyager 1 és 2 – jelenleg 18-22 milliárd km-es távolságban járnak a Földtől. Egy fényév pedig 9,4607 billió kilométer…
Sorold fel a Naprendszer bolygóit a Naptól való távolságuk sorrendjében. Kezdd azzal, amelyik legközelebb kering a Naphoz!
Naprendszerben tett képzeletbeli utazásunk alatt sorba vettük a bolygókat. Ismét csintalanok voltunk és sok helytelen választ is leírtunk. Természetesen rendszerünket 8 bolygó alkotja. Igen sokan helyesen írták le a bolygók nevét és sorrendjét, azonban néhányan ismét a Plutóval fejezték be a sort. Volt, aki épp a Földet hagyta ki, és volt olyan is, amikor a sorrendet cseréltétek fel. Kedvencünk: „nemtunusz” Viszont figyeljetek arra, hogy a bolygók nevét mindig nagybetűvel írjuk.
A helyes sorrend: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz
Mekkora a Szaturnusz gyűrűrendszerének átmérője?
A legpompázatosabb gyűrűrendszere a Szaturnusz óriásbolygónak van, mely a Naptól átlagosan 1,4 milliárd km-re kering. Ennek ellenére a nagyjából 270 ezer km átmérőjű gyűrűrendszerét még a legkisebb távcsövekkel is megpillanthatjátok! Ennél a kérdésnél ugye nem a gyűrűrendszer vastagságára utaltunk – ami alig 2 km – hanem az átmérőjére gondoltunk, ami közel kétharmada a Föld–Hold távolságának! Viszont senki nem ugrott bele a csapdánkba, miszerint „Ennek a holdnak nincs is gyűrűje, mert a Jupiter körül kering”…
Írd le, hogyan jöttek létre a kráterek a Holdon
Mindig szeretjük, ha írtok nekünk, ezért teszünk fel ilyen kérdéseket is. Kérünk mindenkit, hogy legközelebb többen fogalmazzátok meg, mit is gondoltok. Aki leírta – nagyon helyesen – igaza van… a meteorok és aszteroidák becsapódása nyomán jöttek létre a Hold kráterei. Több ilyen kráter egyébként a Föld felszínén is megtalálható – a leghíresebb az USA területén található Barringer-kráter vagy arizonai meteoritkráter. Ez a kráter 1200 méter átmérőjű, 170 méter mély, és 45 méter magas pereme van. A számítások szerint egy 45 méter átmérőjű, 300.000 tonna tömegű, 19 km/s sebességgel becsapódó vasmeteorit hozta létre. A Holdon ettől több százszor nagyobb kráterek is láthatók. Kedvenc válaszunk: „Kráterek csapódtak a hold felszínébe”
Képek forrása:
Wikipédia
Élmény, tanulás otthon
Házhoz visszük a csillagászatot
A jelenlegi helyzetben, mivel a diákokhoz nem tudjuk közvetlenül eljuttatni a csillagászat élményét, otthoni oktató anyagokat teszünk ingyenesen és korlátlanul elérhetővé számukra.
Támogatás
Ha szeretnéd, támogathatod Egyesületünket, hogy a jövőben még több oktató anyagot készíthessünk a gyermekek számára!
PACSI Egyesület
K&H Bank 10402805-50526582-80881000
Az oldalt készítette és együttműködő partnerünk:
Adószám: 18202898-2-06
Telefon: 06 30 383 0374
E-mail: iskolaplanetarium@gmail.com